Zajongó

Annyira jó volt a nyár, hogy nem is írtam, najó írtam szösszenet rímeket. (ezekről később)

Tudatosan elengedtem magam, nem foglalkoztam semmivel komolyan, csak azzal hogy lazítsam le az elmúlt időszakot, engedjem el minden nehézségemet és érezzem jól magamat. SIKERÜLT!

Megtudod határozni mikor kell magaddal foglalkozni? Tényleg kérdezem, észreveszed mikor van ÉN IDŐRE szükséged? Hajrá megéri kutatni.

Azt hiszem elkezdtem kapizsgálni milyen az, amikor a környezetemre figyelve, és tiszteletben tartva, de mégis belső valóságomra, szükségleteimre figyelve vagyok, létezem.

Ezáltal sokkal sűrűbben tapasztalom meg az önfeledtség érzéset, jó olyankor lenni és jó jól érezni magam. Persze szorongó énemből adódóan nem kímélnek a felugró görcsös gondolatok, de nagyon gyorsan sikerül elengedni, és ha tudod milyen a körömrágós alap frusztráltság, akkor érted, hogy ez a felszabadulás mennyire jó, persze akkor is érted, ha laza vagy :D

Ezzel már gazdagabb lettem a nyáron, amihez segítséget is kaptam, hiszen nem véletlenül kerülnek bizonyos emberek az életünkbe, akiktől rengeteget tanulhatunk. Tanultam is csodálatos embertársaimtól, amiért nagyon hálás vagyok.

Mostmár, hogy tudom milyen könnyedébben élni az életet, így jöhet egy koncentráltabb, tudatosabb időszak, amikor azon dolgozom, hogy megvalósítsam önmagam. Legyen szó a munkáról, hivatásról, tanulásról, mozgásról, zenéről, párkapcsolatról, valósodjak meg minden területen önmagamként.

Húúú ez így sok egyszerre és tartok is tőle hogyan fog ez menni. Ha egyszerre nem is, de fokozatosan haladok előre kiélvezve minden percét.

Azt vettem észre a környezetemben, hogy másokban is nagy a belső motiváció önmaguk megvalósítására. Sokak szeretnének mostmár végre tényleg azzal foglalkozni, amitől jól érzik magukat, amiben értéket látnak.

Ha te is érzed magadban a teremteni vágyást, akkor írd meg mi motivál és mit szeretnél elérni, hátha tudunk egymásnak segíteni :)